Gondolatok

A betegség üzenete

A betegség járható út, önmagában véve se nem jó, se nem rossz. Egyedül az érintett személytől függ, hogy mit kezd vele.

Azok a betegek, akik végigjárták az utat (pl. rák, szívinfarktus, súlyfelesleg, de ízületi gyulladás esetén is), a betegség maga nagy eséllyé vált számukra.
A cél az, hogy fogjuk az üzenetet, amelyet a betegség sejtet, és érdemes taulni a tünetekből, ezáltal válunk képessé a fejlődésre.

Az életben minden kisebb-nagyobb hiba, amelyet elkövetünk, szükségszerűen jön, arra szolgál, hogy az egyensúlyhoz, a harmóniához vezessen bennünket az ellentétek világában.

Idézet

Egy fiatal lány fájdalommal küzd, amely nem akar elmúlni. Édesanyjának egy barátnője azt mondja, hogy a közelben él egy gyógyító, aki az ilyen fájdalmat meg tudja szüntetni. Egy napon az anya fogja a lányát és felkeresik ezt a gyógyítót.

A gyógyító feltesz néhány kérdést: Ezután ahelyett, hogy adna a lánynak valamit, amit le kell nyelnie, ráhelyezi a szakavatott kezeit a lány testére és különböző helyeken megnyomogatja és megdörzsöli azt. Mire a gyógyító végez, a lány fájdalmai már enyhülnek. Az anya fizet a gyógyítónak és elmennek. Egy vagy két nap múlva a fájdalom teljesen megszűnik.

Ez az eset megtörténhetett Kínában Krisztus Urunk születése előtt 1000-ben. Megtörténhetett azonban Indiában is, akár olyan régen, mint a Krisztus Urunk születése előtti 3. század. A szóban forgó gyógyító lehetett Herodicus vagy az egyik tanítványa, de akár én is.
Forrás: Klinikai masszázsterápia

Természetes egészség

Az emberek természetesnek veszik az egészséges állapotot, vagyis az egészséget, de nem is gondolnak bele, hogy ez nem is természetes, hanem a szervezetüknek minden napi kihívás, küzdelem s komoly feladat ennek fenntartása. Ha szervezetünk kimerül, az egyensúly felborul és az adott pillanatban már nem képes erre az aktivitásra a védelmi rendszerünk, akkor megjelenik a betegség.”

Napi gondolat

“Az emberek egészségért könyörögnek az istenekhez, és nem gondolnak arra, hogy annak megőrzése a saját kezükben van.” Démokritosz görög filozófus (ie. 460-380 körül)